Valójában minden testi bajnak megvan a maga mentális megfelelője..
Éppen ezért lehetséges spontán gyógyulás, ha az ember felismeri, hogy teste az isteni elme tökéletes ideálja, vagyis teljes, egész és szó szerint tökéletes.
Ha azonban megmarad a negatív gondolkodás, a félelem, az ítélkezés és a gyűlölködés szintjén, bizonyosan megbetegszik.
Minden testi betegség a bűnben keresendő. Ne ítéljetek és nem ítéltettek, ne kárhoztassatok és nem kárhoztok, megbocsássatok és néktek is megbocsáttatik.
Sok ember azáltal vonzza be életébe a betegséget és boldogtalanságot, hogy helytelenül ítélkezik mások felett. Mert amit másokban kárhoztatunk, azt bizony magunkhoz vonzzuk.
Az anya aggodalmai sok esetben felelőssé tehetők a gyermek betegségiért, vagy az őt ért balesetekért.
Ennek hátterében pedig az áll,hogy a félelem rendkívül erős és tiszta mentális képet fest tárgyáról, amelyet ha nem semlegesítenek időben, a tudat alatti rögzít és elkezdi automatikusan megvalósítani.
Az ember valójában csak akkor kaphatja el a kórozókat, ha azonos rezgés-szinten áll velük.
A félelem az, ami az ember rezgésszintjét a baciluséra alacsonyítja.
A betegséget okozó csíra pedig nem más, mint a halandó elme terméke, amelynek minden gondolata tárgyiasul.
A tudat felettiben, vagy az isteni elmében nem léteznek kórokozók, hiszen azok az ember hiábavaló képzelgéseinek gyümölcsei
