"Azt akarod mondani, meg kel lett volna bocsátanom neki azért, hogy elcsábította a legjobb barátnőmet és mindenki mást, aki hajlandónak mutatkozott?
- Én csak azt mondom, hogy Henry akkoriban lehetőséget nyújtott neked, hogy kapcsolatot teremts az eredendő fájdalmaddal, és felismerd, hogyan vezérli egy bizonyos Önmagadról kialakított meggyőződés az életedet.
Ezzel pedig megadta neked a lehetőséget, hogy megértsd és megváltoztasd a meggyőződéseidet, s ekként meggyógyítsd az eredendő fájdalmadat. Ezt értem én megbocsátás alatt. "
"Azt akarod mondani, hogy ez a helyzet ajándék, mert üzenet rejlik benne számomra? Egy üzenet, amelyet már réges-rég megkaphattam volna, ha képes lettem volna felismerni?
- Bizony - feleltem, - Ha felismerted volna, kevésbé lett volna rossz a közérzeted, s most nem mennél keresztül mindezen. De nem számít. A mostani alkalom is remek. Ez így tökéletes, s immár életveszélyes betegséget sem kell elő idézned az üzenet megértéséhez, ahogyan olyan sok ember teszi. Te már kapiskálod az üzenetet; lassan megérted, és ezzel kezdetét veszi a gyógyulásod.
Hadd magyarázzam el neked pontosan, hogy mi történt, és hogyan befolyásolta ez az életedet mostanáig! - mondtam, mivel szerettem volna, ha húgom világosan meg érti jelenlegi élethelyzetének dinamizmusát.
Kislányként úgy érezted, hogy a papa cserbenhagy, és nem szeret téged. Egy lányt ez képes teljesen tönkretenni. Egy kislány fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy érezze, az édes apja szereti. Mivel te nem érezted ezt a szeretetet, arra a következtetésre jutottál, hogy biztosan veled van valami baj. Kezdtél komolyan hinni abban, hogy téged nem lehet szeretni, mert természettől fogva elégtelen vagy. Ez a meggyőződés mélyen befészkelte magát a tudatalattidba, és később, amikor párkapcsolatokra került a sor, vezérelni kezdte az életedet. Más szóval, az elégtelenségeddel kapcsolatos tudat alatti meggyőződésed tükröződéseként az életed mindig magába foglalt olyan tényleges helyzeteket, amelyek bebizonyították neked a tényt, hogy valóban nem vagy elegendő. Az élet mindig beigazolja a meggyőződéseidet.
Gyerekként az apai szeretet hiánya miatt érzett fájdalmad nagyobb volt annál, mint amit el tudtál viselni, tehát e fájdalom egy részét elnyomtad, s még sokkal többet elfojtottál. Amikor elnyomsz egy érzelmet, tisztában vagy a jelenlétével, csak nem engeded a felszínre törni. Az elfojtott érzelmet ezzel szemben olyan mélyen eltemeted a tudatalattidba, hogy teljesen eltűnik a tudatodból.
Amikor később lassanként felismerted, hogy apád természetétől fogva nem egy szeretetteljes ember, és valószínűleg senkit sem képes szeretni, kezdted némiképpen rehabilitálni, avagy kigyógyítani magad az apai szeretet hiányának hatásaiból. Alighanem hagytad felszínre törni az elnyomott fájdalom egy részét, és talán bizonyos mértékig kezdted fel adni a meggyőződést, hogy nem vagy szeretetre méltó. El végre is, ha apád senkit sem képes szeretni, akkor talán nem a te hibád, hogy téged sem szeret."
/Colin c. tipping sorsfordító megbocsátás-részlet/
Ezzel pedig megadta neked a lehetőséget, hogy megértsd és megváltoztasd a meggyőződéseidet, s ekként meggyógyítsd az eredendő fájdalmadat. Ezt értem én megbocsátás alatt. "
"Azt akarod mondani, hogy ez a helyzet ajándék, mert üzenet rejlik benne számomra? Egy üzenet, amelyet már réges-rég megkaphattam volna, ha képes lettem volna felismerni?
- Bizony - feleltem, - Ha felismerted volna, kevésbé lett volna rossz a közérzeted, s most nem mennél keresztül mindezen. De nem számít. A mostani alkalom is remek. Ez így tökéletes, s immár életveszélyes betegséget sem kell elő idézned az üzenet megértéséhez, ahogyan olyan sok ember teszi. Te már kapiskálod az üzenetet; lassan megérted, és ezzel kezdetét veszi a gyógyulásod.
Hadd magyarázzam el neked pontosan, hogy mi történt, és hogyan befolyásolta ez az életedet mostanáig! - mondtam, mivel szerettem volna, ha húgom világosan meg érti jelenlegi élethelyzetének dinamizmusát.
Kislányként úgy érezted, hogy a papa cserbenhagy, és nem szeret téged. Egy lányt ez képes teljesen tönkretenni. Egy kislány fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy érezze, az édes apja szereti. Mivel te nem érezted ezt a szeretetet, arra a következtetésre jutottál, hogy biztosan veled van valami baj. Kezdtél komolyan hinni abban, hogy téged nem lehet szeretni, mert természettől fogva elégtelen vagy. Ez a meggyőződés mélyen befészkelte magát a tudatalattidba, és később, amikor párkapcsolatokra került a sor, vezérelni kezdte az életedet. Más szóval, az elégtelenségeddel kapcsolatos tudat alatti meggyőződésed tükröződéseként az életed mindig magába foglalt olyan tényleges helyzeteket, amelyek bebizonyították neked a tényt, hogy valóban nem vagy elegendő. Az élet mindig beigazolja a meggyőződéseidet.
Gyerekként az apai szeretet hiánya miatt érzett fájdalmad nagyobb volt annál, mint amit el tudtál viselni, tehát e fájdalom egy részét elnyomtad, s még sokkal többet elfojtottál. Amikor elnyomsz egy érzelmet, tisztában vagy a jelenlétével, csak nem engeded a felszínre törni. Az elfojtott érzelmet ezzel szemben olyan mélyen eltemeted a tudatalattidba, hogy teljesen eltűnik a tudatodból.
Amikor később lassanként felismerted, hogy apád természetétől fogva nem egy szeretetteljes ember, és valószínűleg senkit sem képes szeretni, kezdted némiképpen rehabilitálni, avagy kigyógyítani magad az apai szeretet hiányának hatásaiból. Alighanem hagytad felszínre törni az elnyomott fájdalom egy részét, és talán bizonyos mértékig kezdted fel adni a meggyőződést, hogy nem vagy szeretetre méltó. El végre is, ha apád senkit sem képes szeretni, akkor talán nem a te hibád, hogy téged sem szeret."
/Colin c. tipping sorsfordító megbocsátás-részlet/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése