2015. május 27., szerda

Erre születtél 29/11




                                 
                                        29/11
11 Kétszeres kreativitás és önbizalom
9 Teljesség és bölcsesség
2 Együttműködés és egyensúly


A 29/11-esek azért születtek le a földre, hogy
a kreatív energiát a magasabb rendű alapelvekkel és teljességgel párosítsák és
kreativitásukat magasabb rendű bölcsességüknek megfelelően embertársaik szolgálatára fordítsák


CSAKRÁK

2 Szakrális csakra
Szenvedélyek kordában tartása! Az étkezéstől, a szexen át, minden, amit szenvedéllyel csinálunk.. lsd.játékszenvedély, alkoholizmus, stb.


9=angyali 3-as
Napfonat/Solar Plexus csakra
Önbecsülés.
Szeressem és becsüljem magamat.., hogy mások is szeressenek és becsüljenek engem.


11= angyali 5-ös
Torok csakra
Szeretettel fejezzem ki érzelmeimet. Szeretetteljes kommunikáció..
Határok felállítása.
Magam és mások megítélésétől való tartózkodás..



Forrás Dan Millman Erre születtél..
 

2015. május 18., hétfő



Gondolatok Balogh Bélától

A lefelé húzó erők gondolataiba sokkal több energiát
fektettünk, sokkal többet gondoltunk testi vágyainkra,
szükségleteinkre, vélt vagy valós sérelmeink elrejtésére vagy
megbosszulására.
És sokkal kevesebbet törődtünk gondolatban azokkal a bizonyos „jó" dolgokkal - gondolok itt elsősorban a szeretetre, önmagunk és mások elfogadására, a türelemre és az embertársainknak nyújtott segítségre -,
amelyek az anyagi világ terheit könnyíthetnék.


A szeretetnek gyógyítóereje van.
Aki önmagára szeretettel tud gondolni, alapjáraton
sokkal jobb egészségnek örvend, mint az, akit sötét
gondolatok és félelmek kínoznak.
Meg kell tanulni néha nemet mondani, és meg kell tanulni pihenni, feltöltődni,
szórakozni, még akkor is, ha a legkedvesebb aranyhajú unoka könyörög valamiért.
Meg kell tanulni elfogadni bizonyos dolgokat, ajándékokat, segítséget vagy pénzt. Meg kell tanulni továbbá szót emelni a saját érdek sérülése esetén, és le kell
mondani a korábbi sérelmek következtében kialakult neheztelésről.


A gyermek olyan szülőket fog választani, akiktől bizonyos betegségekre való hajlamot „örökölhet". Azért teszem idézőjelbe, mert valójában nem
öröklésről van szó, és nem a szülők felelősek érte.
A születendő gyermek már eleve magában hordja ezeket a
hajlamokat, és olyan környezetre tud behangolódni, ahol a
szülők szintén magukban hordozzák a hasonló hajlamokat.
A betegségekre való hajlamot tehát nem „örököljük", hanem
magunkban hordjuk.
Ennek oka elsősorban az, hogy nem vagyunk tisztában az univerzális élet törvényeivel és lehetőségeivel, és gondolati, teremtő erőnket még nem
sikerült a béke és harmónia irányába terelnünk.


Aki lélekben gazdagabb, szebb, okosabb,
szorgalmasabb, tehetségesebb gyermeket szeretne magához
vonzani, annak bizony lelkileg fejlődnie kell.
Magasabb szintű tudatosságot kellene elérnie, több harmóniát teremtenie
önmagában és a környezetében.
Pozitív gondolatokkal kellene feltöltenie a mindennapjait.
Mindenben igyekeznie kellene a szépet és a jót látni.
Tartózkodnia kellene minden panasztól,
és minden olyan gondolattól és cselekedettől, ami embertársainak kellemetlen.
És - nem utolsósorban - amint a gyermek megérkezik, őt is támogató, bátorító szavakkal volna jó nevelni.
Bőkezűen kellene bánni a dicsérettel, ha rászolgál, és ha valami rosszat tesz, nem őt kellene minősíteni, hanem a cselekedetét.


A gyermek valójában olyan lélek, aki már több fizikai inkarnációt átélt,
emlékekkel, élmények gazdag tárházával, és saját
gondolatokkal, elképzelésekkel rendelkezik.
Csalóka dolog úgy gondolni rá, mint aki most látja meg először a napvilágot,
mint aki kicsi és gyámoltalan, és mindenre a szülei fogják
megtanítani.
Még az is megtörténhet, hogy az a lélek, aki most
gyermekedként van veled, előző életedben az édesanyád vagy
az édesapád volt, és erre valamilyen szinten emlékszik is.



Vajon vonzódik-e egy értelmes, szerető szívű, egészséges lélek olyan
szülőkhöz, akik - önzésből és tudatlanságból származó -
veszekedésben, civakodásban, és részben ezeknek
következményeként, betegségektől kínozva élik az életüket?
Gondolom, a válasz egyértelmű.
Hiszen azért jövünk, hogy tovább fejlődjünk, és a korábban, előző életekben elért
eredményeket tovább javítsuk.
Nyilvánvaló, hogy olyan szülőket választunk, akik ezt lehetővé teszik számunkra.


    

2015. május 8., péntek







A  csodák könyvéből…
Részletek…

Csoda és félelem is gondolatokból jön. Ha te nem vagy szabad, hogy válaszd az egyiket, nem vagy szabad, hogy válaszd a másikat sem. 
Azáltal, hogy a csodát választod, kizártad a félelmet,
még akkor is, ha csak ideiglenesen. 
Te féltél mindentõl és mindenkitõl, Te félsz Istentõl, félsz Tõlem és félsz Magadtól. 
Te félreértettél bennünket vagy hamisnak alkottál meg bennünket és hiszel abban, amit alkottál.
Mindezt nem tetted volna, ha nem féltél volna a saját gondolataidtól. Aki fél, az elkerülhetetlen, hogy hibásan teremtsen, mert félreértette a teremtést. Amikor hibásan alkotsz fájdalomban vagy.
Az ok és okozati törvény most végre igazi felfedezéssé válhat, még ha csak egy pillanatra is. Tulajdonképpen az ok Istenhez tartozik és az okozat az Õ fia. 
Ez pedig maga után vonz egy ok és okozat kapcsolatot , ami teljesen különbözik attól, amit te megismertél a hamis alkotásokban.
A legalapvetõbb konfliktus ebben a világban tehát, teremtés és hamis teremtés között van.
Minden félelem beletartozik a másodikba és minden szeretet az elsõbe. Így hát az egyetlen konfliktus a szeretet és félelem között van.


Mindenki érez félelmet. Pedig csak egy kis okos gondolkodás szükségeltetik, hogy realizáld miért félsz. 
Csak néhány ember hálás az igazi tudati erõnek és senki nem marad tudatában ennek mindig.
Ha viszont meg akarod menteni magad félelmektõl, akkor muszáj tudomásul venned valamit:
A tudat nagyon nagy hatalommal bír, soha nem veszti el a teremtõ erejét.
Minden pillanatban teremt.
Soha nem alszik. Nehéz észrevenni, hogy gondolat és hit hatalmas erõvé fonódik és hegyeket képes mozdítani.
Elõször azt gondolod, hogy ilyet hinni magadról arrogáns (egoizmus), de az nem az igazi ok
amiért nem hiszed. Inkább azt hiszed, hogy a te gondolatod nem befolyásoló, mert tulajdonképpen te félsz tõle.
Ez lehet, hogy könnyít a bűntudatodon, de azzal fizetsz, hogy impotensnek nézed a tudatodat.
Ha te hinnéd, hogy amit gondolsz az befolyásoló, lehet hogy a félelmed elmúlna, de nem tisztelnéd azt.
Minden gondolat valamelyik szinten formát ölt.

 
Minden félelem a végén lehozható egy alapvetõ félreértésre, hogy neked megvan a képességed, hogy birtokold
Isten hatalmát. Természetesen te ezt nem is tudod és soha nem is volt olyan képességed, hogy ezt tudd. 
Itt van az igazi alapja, hogy el tudj szökni a félelemtõl. Az elszökés a vezeklés elfogadásából jön, ami engedi, hogy realizáld, a te hibáid soha nem is fordultak elõ, csak miután nagyon mély alvásba zuhant Ádám, utána volt képes rémálmokat megtapasztalni. 
Ha a fény hirtelen felgyullad amíg valaki félelmetes álmot álmodik, õ
eleinte ezt a fényt álma részeként fordítja le magának és félni fog tõle. 
Viszont amikor õ felébredt, a fény helyesen értelmezett, hogy ez az álomból való felszabadítás, amely tovább nem realitás.
Ez a felszabadítás nem függ illúziókon. A megvilágosodott tudás nem csak szabaddá tesz, hanem tisztán megmutatja, hogy te szabad vagy.


Hogy is ébreszthetnél fel gyermekeket másképp, mint kedves gyengéd szavakkal, ami nem ijeszti meg, csak óvatosan emlékezteti õket, hogy az éjszaka elmúlt és megjött a fény?
Nem informálod õket, hogy a rémálom, ami olyan nagyon megijesztette õket, az nem való, mert a gyerekek hisznek a csodákban.
Te csak gyengéden megnyugtatod õket, hogy most már biztonságban vannak.
Utána tréningezd õket, hogy felismerjék a különbséget az alvás és az ébrenlét között, és így megértik, hogy nem kell félniük az álmoktól.
Így hát, amikor rossz álmok jönnek, maguktól hívják a fényt, hogy elhessegessék azokat.

 
A bölcs tanár megközelítésen keresztül tanít, nem elkerülésen. 
Nem emeli ki amit muszáj elkerülnöd, hogy megmenekülhess a bántalomtól, hanem, hogy szükséged van megtanulni örülni.
Csak képzeld el a félelmet és a zavartságot, amit a gyermek tapasztalna, ha meg lenne mondva neki, „Ne csináld ezt, mert ez megsért, és
biztonságtalanná tesz; de ha ezt és ezt csinálod helyette, megmenekülsz a bántalomtól, és biztonságban leszel, és nem fogsz félni.” 
Sokkal biztosabb csak ez a három szó. „Tedd csak azt!”
Ez a kijelentés teljesen tiszta, könnyen érthetõ és könnyű rá emlékezni.