LELKI-TERRORISTÁK TÍPUSAI
 "Olyan emberek gyötrik - sokszor szó szerint - halálra családtagjaikat, akikről akár a legszűkebb pátriája, a közvetlen család sem tételezne fel semmi ilyesmit. Lehet ezt egy speciális skizofréniának nevezni, mondhatjuk zseniális kifelé-adminisztrálásnak vagy ösztönös önvédelmi mechanizmusnak. Ugyanis nem az elnevezés a lényeg, hanem a jelenség, ami mögötte van. S hogy mi van mögötte? Milyen megnyilvánulási formák? A bántás leleményében kifogyhatatlan az ember. Ezért nézzük inkább az ismérveit.



1. Falurossza
Mindenki ismeri a „falurosszát”. Aki eredendően, génjeiben kódolva erőszakos, akinek még a tekintetét is kerülni igyekszik az ember, mert olyan zabolátlan indulatok törhetnek felszínre, amiktől tanácsosabb jó előre fedezékbe vonulni. Ő köztudottan durva, mindenkit félelemben tart, ugyan, ki venné a bátorságot, hogy szembe szálljon vele. Aki a külvilág felé is harsányan támadó, az valószínűleg otthon sem bánik kesztyűs kézzel szeretteivel. De ez legalább tiszta ügy. Deklaráltan agresszív, nem is várnak el tőle más viselkedést, élete nyitott könyv, bárki beleolvashat, aki épp egy kis szadizmusra szomjazik.

2. Pszichopata
A többség azonban csendes. Az utcán. A munkahelyén. A társas kapcsolataiban. Vagy éppen szórakoztató. Lehet szellemes is. Sokféle lehet. De semmiképp sem olyan, mint otthoni környezetében. Szintén Feldmár Andrásra kell utalnom, aki egy pácienséről beszélt. Az illető orvos volt. Altató orvos. Néha halálba altató. Élvezte egyedüli hatalmát, azt, hogy száz beteg közül egyet tetszése szerint küldhetett az égi mezőkre, hogy úgy játszott az emberi életekkel, mint egy isten. Vele kapcsolatban jegyzi meg doktorunk, hogy a pszichopaták nagy része kifejezetten okos. Lehet, hogy nem minden pszichopata intelligens, de aki orvoshoz kerül, az igen. A többi a börtönben végzi. Szóval, van ilyen is. Aki klinikailag igazoltan aberrált. De a zöm csak egyszerű kis lelki kínokkal küzd, olyanokkal, amik megoldására képtelen, de amivel tönkre tehet egy egész családot.

3. Komplexusok fogságában
Gyakran valamilyen komplexus játszik közre az eseményekben. Kisebbrendűségi, anyai, önértékelési. Mindenképpen olyan, amivel az illető nem tudott megbirkózni, ami folyamatosan frusztrálta. Általában ezek az emberek elégedetlenek saját életükkel, személyiségükkel, de azt a világért sem vallanák be, pláne nem maguknak, ehelyett inkább a könnyebb meg- és feloldást választják: és ügyeletes bűnbakot keresve a közvetlen hozzátartozójukra zúdítják lelkük összes hordalékát.

4. Mindent elviselő társ
Sokszor választanak olyan társat, persze öntudatlanul, akivel ezt a kegyetlen játékot akadálymentesen űzhetik. Akaratlan, védtelen, befolyásolható egyedeket, mert velük sokkal gördülékenyebben játszhatják le a partit, mint egy folyamatosan ellenálló, önálló akarattal rendelkező kellemetlenkedővel. Egy tőlük lelkileg, szellemileg vagy fizikailag erősebb természetesen szóba sem jöhet. De aki gyengébb, azt kisebb erőfeszítéssel lehet zsarolni, csúfolni, fricskázni. Minden bizonnyal az ő játszmáiknak is megvan a maga előzménye. A magatartás- és lelki zavarokkal küzdők nagy része otthonról, a gyermekkorából hurcol determináló terheket. Az anyai szeretet hiánya például annyi defektet okozhat, amit magunk sem hinnénk el. Egy amerikai orvos állítólag a sípcsont röntgenfelvételeiről megállapítja, hogy kit szerettek gyermekkorában és kit nem. Sorvadások hagynak nyomot a „szeretet nélkülin”. A lelki terror elkövetőinek csontja dugig lehet az ilyesfajta sorvadásokkal.

5. Gyökerek csapdája
Berne szerint a sorsunkat már gyermekkorunkban eldöntjük. (Már megint a gyerekkor! Talán jobban oda kellene rá figyelni. De ez más téma.) Ezután csak azzal töltjük hátralevő életünket, hogy be is teljesítsük azt. Megközelíthetjük a kérdést a vallás oldaláról is: akkor ugyanezt predesztinációnak nevezzük. Eszerint ha valaki úgy határoz, hogy élete tetemes részében ezentúl egy másik ember gúzsba kötését fogja gyakorolni, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy eljön az ő pillanata és megtalálja a megfelelő alanyt is erre a cselekedetre.

6. Gyógyszer, alkohol, kábítószer
Sokféle típus alkothatja táborukat. Van, akinek gyógyszer vagy épp ennek hiánya teremti meg a hangulati hátteret, van, aki itallal hevíti magát a kellő fokozatra, van, akinek viszont az égvilágon semmi „hangulatfokozóra” nincs szüksége, „csak úgy”, természet adta tehetségével gerjeszti magát a kirobbanás állapotába. Sokféle megnyilvánulás, de van közös pont. Mindegyikük egy kis civil Cipolla. Olyan miliőt teremtenek, amiben ők a hipnotizőrök és kegyetlen játékaikkal kergetik a másikat, a családot méltatlan és megalázó helyzetekbe. Olyan helyzeteket produkálnak, amiben a félelem kellékeivel megbénított személyek tehetetlenül fuldokolnak, mert eszköztelenek egy náluk sokkal nagyobb és delejesebb hatalommal szemben.

7. Meghatározott sors
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy bár a szituációk, amit az erőszakoskodók teremtenek tényleg szörnyűségesek, ők nem minden esetben azok. Sokszor a sorsuknak, személyiségüknek, vívódásaiknak kiszolgáltatott emberek maguk is. S igaz, hogy első lépés megszabadítani tőlük a családot, de az ezt követő második rögtön az ő rendbetételük. Akik még megmenthetők, akik nem a legelvetemültebb fajtából valók. Hisz a nagy részük ebbe a kategóriába tartozik. A saját magát sebzőbe. Akik a sértések, csapások, támadások irányát vétették el. Saját maguk helyett a hozzájuk legközelebb állók felé irányították."