A félelemről
Gondolataink, tetteink vagy a szereteten, vagy a félelmen alapulnak.
Más
választás nincs. Ha nem érzünk szeretetet a szívünkben, és magunk
körül, gyakran félelemből cselekszünk, és dühvel palástoljuk
félelmeinket.
Még ha alig érzékelünk magunk körül szeretetet, az Univerzum szeretete állandó valóság, ezért nem kell tartanunk semmitől.
A
félelmet, amelyet időről időre mindannyian érzünk magunkban, végtelenül
szorgos, hatékony elménk hozza létre. Attól lesz valósággá, hogy
szenvedést okoz, még ha csupán képzeletünk szüleménye is.
Miként a fájdalom, a félelem is figyelmeztetés, hogy változtatnunk kell valamin.
Meg kell vizsgálnunk azt a dolgot, amitől félünk.
Miért nem vagyunk hajlandóak megbocsátani, vagy szeretni?
A szeretet állapota megszünteti a félelmet.
Ha tudjuk biztonságban vagyunk, ha ott vagyunk, ahol lennünk kell, ha azt tesszük, amit kell: semmi sem okozhat kárt bennünk.
A betegségről
Valójában minden testi bajnak megvan a maga mentális megfelelője..
Éppen
ezért lehetséges spontán gyógyulás, ha az ember felismeri, hogy teste
az isteni elme tökéletes ideálja, vagyis teljes, egész és szó szerint
tökéletes.
Ha azonban megmarad a negatív gondolkodás, a félelem, az ítélkezés és a gyűlölködés szintjén, bizonyosan megbetegszik.
Minden
testi betegség a bűnben keresendő. Ne ítéljetek és nem ítéltettek, ne
kárhoztassatok és nem kárhoztok, megbocsássatok és néktek is
megbocsáttatik.
Sok ember azáltal vonzza be életébe a betegséget és
boldogtalanságot, hogy helytelenül ítélkezik mások felett. Mert amit
másokban kárhoztatunk, azt bizony magunkhoz vonzzuk.
Az anya aggodalmai sok esetben felelőssé tehetők a gyermek betegségiért, vagy az őt ért balesetekért.
Ennek
hátterében pedig az áll,hogy a félelem rendkívül erős és tiszta
mentális képet fest tárgyáról, amelyet ha nem semlegesítenek időben, a
tudat alatti rögzít és elkezdi automatikusan megvalósítani.
Az ember valójában csak akkor kaphatja el a kórozókat, ha azonos rezgés-szinten áll velük.
A félelem az, ami az ember rezgésszintjét a baciluséra alacsonyítja.
A betegséget okozó csíra pedig nem más, mint a halandó elme terméke, amelynek minden gondolata tárgyiasul.
A tudat felettiben, vagy az isteni elmében nem léteznek kórokozók, hiszen azok az ember hiábavaló képzelgéseinek gyümölcsei
